Update

Sokan jeleztétek, hogy csak annyi nem derült ki, mit csináltam ott. Röviden: előadtam egy konferencián, amit a vendéglátóim szerveztek, és ahová a gázai oktatás felsővezetését hívták meg (kb. 200 fő az UN-től és a helyi minisztériumból). Meg hát ha már ott jártam, megnéztem minél többet az ott folyó szakmai munkából.

Magamtól nem is jutott volna eszembe, hogy Gázába menni, meg Gázáról írni politikai jelentéssel is bírhat. Talán le sem kell írni, de nulla politikai tartalma vagy üzenete volt ennek az útnak.

Köszönöm a fegyverszakértői észrevételeket: az izraeli hadsereg valóban nem használ kalasnyikovot, amit láttam mindenkinél, az jó eséllyel vagy AK-47-es volt, vagy pedig Galil. Gázában pedig kb. minden volt, amit az évek során sikerült oda behordani, és még működik. Mondjuk, a pék húgának volt kedve meg bátorsága jobban szemügyre venni, annyi a biztos, hogy méteres stukik voltak. És ha már ennyit irkálunk a fegyverekről, akkor ami a Hamasz parádé előtt finom utalásféleképpen tett egy kört a város felett, az egy ilyen volt. Két napja vélhetően egy ugyanilyen tett kicsit erősebb utalásokat is.

(Azt hiszem, ezzel a poszttal megdupláztam a blogomat olvasó egy négyzetméterre jutó őrnagy urak számát, Isten hozta ~. Külföldi ~-aknak meg: sajnálom, hogy ilyen nehéz nyelv ez a magyar.)