Ápr. 1.

Szuburbánus vonat

A chennai HÉV-en csak első és másod osztály van, a másodosztályon nincs helyjegy, de még a hölgyvagonok is annyira fullra tele vannak, hogy számos nő is kénytelen valamely testrészét kilógatva (szerencsétlenebbek belógatva) utazni. Az első osztályra a jegy pontosan tizenegyszer annyiba kerül, helyjegy itt sincs, viszont ezt az árat már csak néhány százan bírják megfizetni, így ott általában lehet állni.

Eastend Shopping Center

Van egy Saravana nevű iparmágnás, aki felvásárolt egy egész utcát Mambalamban (Chennai egy kerülete), és közel húsz bevásárlóközpontot épített bele, mindegyik épület hat-hét emelet magas, és csak egyfajta termékre specializálódik. Ruhát pl. 3 x 7 emeleten lehet kapni, de van egy önálló bolt az ékszereknek, két bolt a mindenféle alumínium bödönöknek (három emelet magasan csak alumínium edények, felette egyéb edények és konyhai eszközök), aztán van még egy épületnyi elektronika, papír és műanyag. Az árak alacsonyak, mert a termékeket raklapokon kínálják, az egész gigantikus, kaotikus és lepukkant, és dugig tele van emberrel.

AVM Studios

Ma sikerült bejutni a tamil muvi fellegvárába, hát asszem túl sokat vártam ettől a helytől, ez egy picike, tíz perc alatt körbejárható édibédi stúdió, ilyen szettekkel mint utca, templom, buszmegálló, gazdag ház, börtön, nem kicsit van szétkopva minden, de a filmekben élethűnek tűnik.