Febr. 27. Mazo Pride Day

Ennél szebben nem is várhatott volna vissza Tamilfalva. Fesztivál van, igazi function, Amman istennő tiszteletére, aki ugyanaz, mint Parvati, Síva felesége. Ennek örömére néhány önkéntes hívő egészen extrém mazochista menetet produkál: sokan ötven-hatvan citromot varrtak csupasz felsőtestükre, és ehhez gólyalábakba fáslizták a lábukat, mások a pofájukból kiálló közel kétméteres lándzsával egyensúlyoznak, megint mások a nyelvükön szúrtak át kisebb lándzsát, aztán vannak olyanok, akik egy kosarat cipelnek, a kosarat a bőrükbe implantált hosszú kötőtűk tartják, jön egy ember a fején egy cserépedénnyel, amiből fél méteres lángok lógnak ki, egy másik szöges talpú cipőben, aztán vannak fiatalok is, akik egy döglött kakast kötöztek magukra, a torkát elvágták és a vérét egybe nyersen megitták, aztán jön Amman istennő szobra, egy traktorra erősítve, és mögötte jönnek az igazi ínyencek: nyolc-tíz igen lelkes Fekete László, akik egy taxit, vagy egy traktort húznak maguk után, csak a kampó a pucér hátukba van akasztva. A sort egy three-in-one igazi fanatikus tag zárja, szájában lándzsával, fején kosárral, hátában traktorral. Az a szép ebben a hindu vallásban, hogy a nagyon mély és ősi bölcsesség mellett minden ótvaros nagy faszságnak is van helye benne (elnézést kérek mindenkitől, akinek esetleg beletapostam volna a lelki világába, tiszteletben tartom mindenkinek a hitét, de van azért saját véleményem is).
A háttér: az isteneknek között is van kasztrendszer, aminek a tetején van Vishnu, alatta Siva, alatta szép sorban mindenki más, minél lejjebb megyünk, annál többet szabad, ez itt nem az elit réteg bulija, elsőre látszik. Amman a környéken egy faluban az ünnepet megelőző éjszakán megölt egy óriást, és megitta a vérét. A hívek erre emlékeznek a vérivással meg a gólyalábbal, a menet kb. két kilométeren át halad, Karunguzhi egyik templomából a temetőbe viszik ki az Amman szobrot, hogy ott kiengeszteljék. A környékről kb. ötven faluból sereglenek ide minden évben, ez egy abszolút lokál népszokás. A mazochisták előző évben ugyanekkor imádkoztak Ammanhoz: pl. ha jövőre ilyenkorra lesz autóm, ígérem, végighúzom majd a hátammal, vagy: ha jövőre ilyenkorra megházasodom, a pofámban egy lándzsával végigmegyek én is. Van aki nyer, van aki veszít, Döglégy teli pénztárcával távozik, akinek meg bejött, amit akart, az bizony be kell tartsa az ígéretét, hogy ne vegye el az istene, amit kapott.
Központi szerepe van a citromnak: ha egy felvonuló által elhullajtott citromot fel bír szedni a pórnép, elfogyasztása nagy egészséget jelent. A felvonulók jelentős része teljesen transzban van, még nagyobb része kutyául szenved, ezt a közöttük járkáló papok azzal segítik meg, hogy citromokat nyomnak szét a fejükön, és citromlét meg festéket locsolnak a testükre, így aztán teljesen elgyötört képű, tetőtől talpig lucskos-mocskos emberek menetelnek a bőrükből kiálló kampókkal és tűkkel az őket fogdosó és letaposó tömegben. Lehet kapni vattacukrot is. Szép ünnep ez.