mánudagur, janúar 09, 2006

bicska, iránytű, napló

Még most sem értem, hogyan nem jöttem rá, amikor az elmúlt néhány héten legalább öten elszólták magukat.
Drága barátaim, köszönöm. Tényleg nagyon jól esett. Most már ki tudom magamat vágni mindenből, tudom merre van észak és van egy félig üres képeskönyvem is, amiben tudok a Vilinek bajuszt rajzolni.

Engin ummæli: