föstudagur, janúar 20, 2006

jan 19

Szakik

Indiában vidéken valószínűleg nem léteznek olyan szakmák, hogy építész, kőműves, villanyszerelő, vízvezetékszerelő. Fröcsi vécéket akart fotózni, én a kapcsolótáblákba és az elektronikai megoldásokba szerettem bele, készül a sorozat. A hotelszobán kívül nem láttam még drótot a falban vezetve, semmit nem értek a villanyszereléshez de első ránézésre én is átlátom, mi mivel hogyan van összekötve, hasonlóan a vizesblokkhoz, valamint az összes építészeti elemhez, pl. tető, zsalu, lépcső, stb. Az összes önjelölt ezermester számára kiváló oktatópark lehetne az egész ország.

Újsághír

Vettem egy újságot, a kedvenc hírem: Bihar állam leváltott miniszterelnöke asztrológussal konzultálta meg, melyik napon hagyja el az irodáját. Fel lett ugyan szólítva, hogy hagyja el, de csak azon a napon fogja, amit az asztrológusa mondott neki.
(Compare: Gyurcsány Ferenc kiingázza, hány lépés.)

Hibajelző háromkő

Az elakadásjelző háromszög funkcióját az útra szolidan kihelyezett hatalmas kövek látják el. Balesetet szenvedett autós, parkoló kamion, valamint egyéb, az autópálya szélső sávjában elhelyezett terepakadály előtt egy méterrel kerül a kő kihelyezésre. (Újabb példa, hogy nem működik a formális logika. A kő egy méterrel a kamion előtt nem állít már meg senkit, aki meg a kamiont nem veszi észre, a követ sem fogja.)

Székek

A hierarchiát a székek is jelzik. Minden helyiségben van egy darab fehér fonott karosszék (mindenhol ugyanolyan), abba ül a csúcsragadozó. Vannak fröccsöntött műanyag székek még, továbbá vannak padok, és van a föld.
Ha van a szobában egy íróasztal, akkor az íróasztal mögött van a nagy fehér szék. A fröccsöntött székek között is van sorrend. A kettes számú hely a fehér székkel szemben az íróasztal másik oldalán, a hármas számú a szemben lévő szék mellett, a négyes számú az íróasztal oldalán, ötös számú a fal mellett, hatos számú a sarokban. Minden kolléga mindig ugyanarra a székre ül le, amikor beszél Loggal.
Ha nem a helyemnek megfelelő székbe ülök, az erősen borítja a rendszert, néha még kellemetlen is lehet, ld. alant.

Biohazard revisited

Nos, anyukám, ez az a bejegyzés amit te inkább nem akarsz elolvasni.
A mai vidéki látogatás alkalmával minden eddiginél több biohazardnak tettem ki magamat: másfél órát utaztam motoron bukósisak nélkül, voltam mezitláb, sétáltam öntözéses ültetvény és ciszterna mellett, ettem olyan kaját, amiről fogalmam sincs, hol és miből készült, és ittam a vízből is (az iskola igazgatónője nem tudott mással megkínálni, el kellett fogadni). Holnap költözöm a helyi családhoz. Bízom az immunrendszerem erejében, meg amúgy sem lehetne már visszakövetni, hogy hol milyen baki jöhetett belém. Mind meghal úgyis J

Indiaiak és indiánok

Megvan a rokon vonás: a helyi néphiedelem szerint akit lefotóznak, az rövidebb ideig fog élni. Azért szerencsére már egyre kevesebben hiszik ezt. Néhányan csalnak: eltakarják az arcukat, vagy elfordulnak. Mások azonnal pózba vágják magukat. Szóval nehéz természetes fényképeket készíteni.

Politikus

Jönnek a választások, kinn van a politikus képe mindenhol. Azért egyes szám, mert ugyanannak a nőnek a festett arcképét látom még a legutolsó faluban is, aki jelenleg a miniszterelnök Tamil Naduban. (Nő a miniszterelnök, hoppá.) Valószínűleg közüle lehet választani.

Self help groups

Az ASSCOD egyik legfontosabb programja, hogy a falvakban nők önsegélyező csoportjainak (womens’ self help group) létrejöttét és működését segíti, ezek a csoportok a helyi családok női tagjaiból állnak, csoportonként kb. 20 nőből, és önerőből próbálnak kitörni abból a helyzetből, amiben vannak. Összesen 150 ilyen önsegélyező csoport jött létre az ASSCOD segítségével. A csoport egyrészt olyan tevékenységeket talál, amivel tudnak pénzt keresni a mezőgazdasági munka mellé, pl. füstölő készítése, gyertyaöntés, ruhavarrás. Ha ügyesek, így akár kétszer annyit is meg tudnak keresni, mint a napszámmal. Másrészt minden tag havonta bead 40 rúpiát egy közös kasszába, amit aztán együtt beraknak a bankba, és használják: vagy vesznek belőle valamilyen munkaeszközt, vagy a tagok bármelyike felvehet kölcsönt ebből a pénzből, 18 %-os kamatra (a helyi gilvánfai kocsmárosok 56 %-os kamatra adnak kölcsön).

Village safari

Ma láttam India legalját.
Másfél órán át motoroztunk, először az autópályán, aztán mellékutakon, majd még mellékebb utakon, kátyúkat, biciklistákat, majmokat, kamionokat, buszokat, csirkéket, kóbor kutyákat, teheneket, férfiakat, nőket, autóriksákat, motorokat, az út közepén szénát szárító munkásokat, gyerekeket, öregeket, köveket, fekvőrendőröket és fadarabokat kerülgetve, Log mögött ültem, csináltam visszafelé néhány videót, igen, végtelenül be voltam fosva, nem, nem volt rajtunk bukósisak, senkin sincs, nincs itt olyan hogy bukósisak. Értem már, miért van minden motor, autó, riksa, busz műszerfalára kirakva valamelyik isten képe, ennek az útnak a felénél amikor megálltunk pisilni én is a csuklómra kötöztem az összes szerencsét hozó tárgyat amit a táskámban felleltem: a kis szobrot amit Julcsától kaptam és a smaragd scarabeus bogarat, sajnos Zsuzsi CD-jét, a bicskát, az iránytűt és a naptárat nem tudom magamra aggatni.
A négy field office közül az egyiket látogattuk most meg, ez a környéken tizenvalahány falut lát el, négyen dolgoznak itt: egy alacsony férfi és három nő, mindegyik más-más falvakért felelős. Amikor megérkezünk, a három nő egyfajta üdvözlőszertartást végez el: egy tálban meggyújtanak valamit, aminek a füstjét körbe mozgatják, majd az izé melletti folyadékból a homlokomra nyomnak egy pontot. (A hinduk szerint itt van a lelkünk, ezért festenek ide pontokat meg vonalakat.)
Log azért jött, hogy ellenőrizze a munkát, van egy értékelőlap, ami alapján havonta egyszer minden field office munkatársat értékelnek, a legalacsonyabb pontot ebben a körben a főnök érte el (50-ből 15), a három nő túlszárnyalta, a rekord 50-ből 35 volt.
Meglátogattunk egy csoportot, akiket éppen most tréningezett Mr. Kumar (ASSCOD munkatárs), egy palatáblára tamilul írta fel szó szerint egy könyvnek a szövegét, amikor beléptünk, le akartak ültetni frontálisan szembe 25 nővel a nagy fehér székbe, akkor még nem tudtam hogy ezt ilyenkor kötelező elfogadni és visszautasítottam, leültünk egy ugyanolyan padra amin ők ülnek de rögtön moraj lett és műanyag fröccsöntött székeket hoztak. Log frontálisan bemutat mint egy istent, hosszan és tamilul, majd hosszasan magyarázza angolul, mi folyik a teremben, eközben az oktatás leáll, Mr. Kumar és a helyi field office vezető a tábla mellett állnak, a nők ülnek és néznek. Kérem hogy folytassák, Mr. Kumar nagyon izgul de folytatja, Log leállítja, van-e kérdésem, és akkor elindul egy fél órás beszélgetés. Az elején nagyon zavarban vannak, aztán elmondom nekik hogy nekem ugyanolyan furcsa ez a helyzet mint nekik, ne legyenek szégyenlősek, nyugodtan kérdezzenek ők is, oldódnak, nevetnek, kedvesen néznek, asszem ez itt nem szokás hogy bárki velük egyenlő szintről szól hozzájuk, pláne nem egy fehér atyaúristen (persze nem tudom, mit fordít Log, de remélem tényleg azt, amit mondok), kapok kérdéseket Magyarországról, elmondom hogy az nem Anglia, ahogyan ők tamilok és nem hindik, úgy én magyar vagyok és nem angol, kérik hogy beszéljek magyarul, megkérdik van-e feleségem, és mivel nem szeretném hogy a következő látogatásaim mindegyike arról szóljon hogy arra kelljen figyelnem, nehogy bármelyikükre rámosolyogjak, azt mondom, el vagyok jegyezve.
A field officerrel megyünk egy kört a faluban, rengeteg fotót csinálok, mindenki nagyon megnéz, kimegyünk a cukorrépa földekre is, bemegyünk az iskolába is, az igazgatónő nagyon ideges, csak egy pohár vízzel bír megkínálni.
Ebédre lapuleveles thaly, újságpapír és műanyagok nélkül, ketten ülünk Loggal az asztalnál, Mr. Kumar és a helyi field officer egy teremmel kijjebb a földön, a három nő körülöttünk sertepertél, terít, tölt, vigyázban áll, majd miután végzetünk, kinn az erkélyen esznek. Kezdem megérteni, hogyan tudták őket elnyomni az angolok, hiába voltak sokkal többen. Ennek a népnek a vérében van a kasztrendszer. Most azokkal vagyok együtt, akik a kasztrendszer ellen küzdenek, talán ők meg sem látják, ami nekem idegenként fájóan szembetűnő. Milyen lehet egy olyan közösség, ami a kasztrendszer megmaradásáért küzd…
Délután a környék önsegélyező csoportjait vezető nők találkozója, elég hasonló helyzet játszódik le mint délelőtt, ugyanúgy frontális előadással indítunk, amit sikerül beszélgetéssé oldani, a végén egy fiatal lány feláll és a csoport nevében megköszöni hogy itt voltam, Log szerint ez annyira bátor tett, hogy a lányból politikus lesz.
Látogatás az egyik családnál, ahol füstölőket készítenek, ha valakinek kell füstölő szóljon, ötven forint egy doboz.
Utána haza, újabb másfél óra a motoron.

1 ummæli:

Nafnlaus sagði...

Az a pálmalevél/lapulevél valójában banánlevél... A legkörnyezetbarátabb eldobható tányér :)